2010. szeptember 19., vasárnap

Garnéla


A lányom igazi "gurmé". Nagyon szereti a különleges ételeket. Mikor Bretagne-ban voltunk a kedvence az osztriga volt. Az ő kérésére készült a fenti képen látható vacsi.
Egyszer azt olvastam, hogy akik mindent megesznek, azoknak nem elég kifinomult az ízlelésük. Akik válogatósak azok állítólag sokkal jobban érzik az ízeket és ezért válogatnak. Mind két kategóriát egészen közelről ismerem. Két lányom van, a nagyobbik mindent megkóstol a kisebbik viszont a kedvenceit sem eszi meg ha éppen aznap nem tetszik neki vagy az állaga vagy a színe. Semmi új dolgot nem hajlandó megkóstolni. Számomra, függetlenül a tudománytól, szimpatikusabb, aki mindent megkóstol és utána dönti el, hogy szereti vagy sem.

Hozzávalók 4 személyre:

1 kg friss vagy fagyasztott garnéla
100 g vaj
6-8 gerezd fokhagyma
1/2 csomag petrezselyem
2 evőkanál só
só ízlés szerint


Mindenképpen pucolt garnélát javaslok, a forró, vagy a már fogyasztható, meleg garnéla pucolása is kicsit problémás. Természetesen nem lehetetlen.
Egy lábasba vizet forralok, beleteszek 2 kanál sót. Eközben egy kis tálba teszem és megolvasztom a vajat, közben apróra vágom a petrezselymet. Az olvadt vajat ízlés szerint megsózom, hozzáadom az apróra vágott petrezselymet, egy fokhagymanyomóval belepréselem az összes fokhagymát és alaposan összekeverem. A forrásban lévő, lobogó vízbe teszem a garnélákat és addig főzőm, amíg szép pirosak lesznek. (12-20 perc) Ritkán előfordulhat, hogy kicsit több idő is szükséges lehet. A kész -pucolt vagy pucolatlan- rákokat egy tálra teszem és meglocsolom a fűszeres vajjal. Máris fogyaszthatjuk.

Ha közben pucolnunk is kell akkor igazi franciás ebédet élvezhetünk, ami azt jelenti, hogy igen sokáig tart.

A pucolás macerájától eltekintve nagyon finom falatok élvezhetünk. (Pucolás: bal kezünk hüvelyk és mutató ujjával megfogjuk a rák farok részét, a jobb kezünk ugyanezen két ujjával megfogjuk a fej tövét és széthúzva letépjük. A farok rész aljánál megfogjuk a páncél bal felét a bal, jobb felét a jobb kezünk ujjaival és mintha egy könyvet nyitnánk ketté, kifordítjuk az ehető farok részt a páncélból.)
Bretagne-ban tanultam a vendéglátóimtól ezt a receptet, még középiskolás koromban, ahol sárgadinnyét és vajas baguette-t fogyasztottunk mellé.

Bon appétit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése