Rizskoch eper lekvárral avagy Rizsfelfújt

Gyermekkorom egyik kedvenc süteménye, melynek receptjét édesanyámtól tanultam. Kisebb módosításokkal készítem ugyan, mégis mindig édesanyám jut eszembe.

Hozzávalók 4 személyre:

1 liter tej

25 dkg rizs

15 dkg kristálycukor

1 db vanília rúd vagy 4 kiskanál vanília aroma

4 dkg vaj

4 db tojás

1 csipetnyi só

1 púpos kiskanál őrölt fahéj

2 db citrom reszelt héja

kevéske vaj kivajazni a tepsit

1 evőkanál zsemlemorzsa

Eper lekvár

Kimérem és leöblítem a rizst. Egy megfelelő méretű lábasba öntöm a liter tejet, hozzáadom a 25 dkg rizst, a 4 kiskanál vanília aromát, és a csipet sót. Lassú tűzön puhára főzöm a rizst. Időnként ellenőrzöm, hogy ne égjen le. Közben a 4 tojást két tálba szétválasztom, egyikbe a fehérjét, másikba a sárgáját. A 4 dkg vajat, a 15 dkg kristálycukrot és a 4 tojás sárgáját egy tálban krémesre keverem. Ráreszelem mindkét citrom héját, hozzáadok egy púpos kiskanál őrölt fahéjat és újra összekeverem. Egy másik tálban a fehérjét kemény habbá verem.

Amikor megpuhult a rizs és már alig van leve, hozzákeverem először a sárgájából készült masszát majd óvatosan hozzákeverem a keményre vert fehérjét. Kivajazom a tepsit, beleteszek egy kanál zsemlemorzsát és addig rázom a tepsit amíg mindenhol egyenletesen morzsás lesz. Beleöntöm a tepsibe az elkészült masszát és a 180 celsiusra előremelegített sütőbe teszem. 35-50 perc alatt aranybarnára sütöm.

Mikor elkészült kiveszem a sütőből, pár perc múlva szeletekre vágom és eper lekvárral tálalom.

Kellemes nassolást!

Spagetti vs. Makaróni

Forrás: Wikipédia

A spagetti egy hosszú, vékony tésztaféle. Az olasz konyha tipikus étele.

Sokféleképp felhasználható, népszerű és

az egész nyugati kultúrában elterjedt. A spagetti az olasz spaghetto szó többes számából származ

ik, amely a „spago” kicsinyítőképzős alakja. Jelentése: „vékony húr”.

A „spagetti” szó nyelvileg „kicsi húrnak” is fordítható.

A makaróninak lyukas a közepe a spagettival ellentétben ami tömör.

Forrás:www.napkut.hu/naput_2006/2006_08/073.htm

Az egyik legnépszerűbb tészta a makaróni. A ’vékony, hengeres csőtészta’ az olasz maccheroni származéka, valószínűleg az észak-itáliai macaroni formából. Az olasz szó eredete viták tárgya; talán a görög makaria ’boldogság’ főnévből való, amelynek a középkori görögben ’árpakása’ jelentése is volt. Talán az olasz maccare ’pépesít’ a forrása, a latin macerare ’puhít, lágyít’ folytatója. Makaróni-költeménynek hívják az úgynevezett vegyes nyelvű költeményt is, amelyben több nyelv szavai jelennek meg egymás mellett (kezdetben olasz és latin). A maccheronico származék talán azért vonódott át az ilyen típusú költeményre, mert a makaróni régen egy tésztából, húsból és több zöldféléből álló vegyestál neve is volt.

Laskagomba

Késői laskagomba Forrás: http://gomba.extra7.hu

Jellemzés: Élő fán és faanyagon termő, féloldalas kalapú gomba. Kalapja többnyire szürke, lefutó lemezei és tönkje fehér.

Kalap: Kissé domború, kagylószerű, majd lapos, féloldalas, kajla. Néha kicsi, 2-10 cm, máskor igen nagyra, 35 cm-ig megnő. Fiatalon a széle begöngyölt. A kalapok emeletesen állnak egymás felett, felül a legnagyobbak. Színük különféle, legtöbbször szürkésfekete, palaszínű, de lehet barnásszürke, kék vagy fehéres is. Fiatalon többnyire ibolyásfekete, majd hamuszínen át sárgásra fakul.

Lemezek: A spórapor fehér, bőven hull, és a kalapok alatt a talajt fehéren bevonja. Spórái fehérek, hosszúkás tojásdadok.

Tönk: Igen rövid, és egy közös tőből sok tönk indul ki. A közös összeolvadó tönkrész lehet akár 15 cm széles is, és ebből a vastag alapból néha több, akár 15 cm hosszú tönk is kinyúlhat. Felületük pehelyszőrös, színük fehér vagy halványszürkés.

Hús: Fehér, puha, de később szívós lesz. A tönkrész már fiatalon is az. Szerkezete sugarasan rostos, szálakra foszló.

Szag és íz: Kellemes és erős gombaszaga van, íze édeskés. Termőhely és idő: Ôszi-téli gomba, szeptembertől terem. Enyhe téli és kora tavaszi hónapokban is előfordul. Különféle élő fák törzsén, tövén, tuskóján, gyakran bokrok tövén is csoportosan terem. Főleg fűzfán, bükkön, de sokféle más erdei és kerti fán, sőt bodzán is megtalálhatjuk. Nem támadja meg az ép fát, csak a sérültet. A fában hosszában terjed, és így a gombakalapok néha 4-5 m magasan is mutatkoznak. Nem ritka az akár több kilogrammos laskagomba csoport. Kivágott fán és földben maradt tuskón is kinő. A gomba által megtámadott fa kellemes gombaszagú és fehér. Faanyagon, fűrészporon, sőt különféle hulladékanyagokon is termeszthető.

Felhasználás: Ehető, árusítható gomba, a régi idők óta fogyasztják. Levesbe és húsételhez jóízű. Az idősebb példányok kissé rágósak és nehezen emészthetők. Legjobb, ha apróra vagdalva vagy darálva tesszük az ételbe, vagy ha szárítjuk, és porrá törjük. Igen szépen, eredeti színében szárad, és jól porítható.

Spagetti tejszínes laska gombával

Tegnap Csepelen jártam Édesanyámnál, begyűjteni a Húsvéti sonkákat. Ilyenkor mindenféle sonkát készít nekünk. Teljesen soványat a gyerekeknek, zsírosabbat nekem és ezekből is több félét, hogy biztosan mindenki megtalálja a saját ínyére valót.

Régen én is Csepelen laktam és eszembe jutott régi kedvenc zöldséges barátom és meglátogattam. A látogatásból és a baráti csevejből, komoly bevásárlás lett. Szebbnél szebb, frissebbnél frissebb zöldségek. Hazaérve tudatosult csak bennem, hogy ez így húsvét előtt nem biztos, hogy a legjobb ötlet volt, sebaj veszett már több is Mohácsnál. Ma azonban döntöttem, mivel kidobni nem akartam, úgy döntöttem a laska gombát elkészítem vacsorára a lehető legegyszerűbben.

Makaróni tejszínes laska gombával

hozzávalók 4 személyre:

500 g makaróni tészta

1 kg laska gomba

1 fej vöröshagyma

0,5 l főzőtejszín

2 evőkanál liszt

5 evőkanál oliva olaj

3 evőkanál só

1 kiskanál őrölt feketebors

Egy megfelelő méretű lábasba felteszek (4-5 szörös mennyiségű) vizet forrni. Mikor zubog a víz beleteszem a fél kilogramm makarónit és hozzáadom a két evőkanál sót, a csomagoláson feltüntetett ideig főzöm. Azonban a feltüntetett időpont ellenére mindig megkóstolom, hogy valóban megfőtt-e. Ekkor leöntöm róla a vizet.

Megpucolom a vöröshagymát és apró kockákra vágom. Egy akkora lábasba, amibe belefér a gomba, öntök kb 5 evőkanálnyi oliva olajat és ráteszem az apróra vágott vöröshagymát. Lassú tűzön üvegesre fonnyasztom a hagymát, közben alaposan megmosom a gombát és letépkedem a "leveleit" azaz a kalapját és 1-2 cm-es darabokra vágom, a törzsét ami elég tetemes mennyiség én nem használom fel mert elég szívós. Mikor kész a hagyma ráöntöm a felszeletelt gombát és és továbbra is lassú tűzön főzöm. Egy kanál sóval ízesítem. Mikor levet ereszt hozzáadom a kiskanálnyi őrölt feketeborsot és egy fél pohár vizet öntök hozzá. Ez a gombafajta nekem nem szokott elég vizet engedni, ezért tartom szükségesnek a fél pohár vizet. Mikor a víz nagy része elfő, addigra megpuhul a gomba. Közben a fél liter főzőtejszínt egy kis tálkába öntöm és hozzákeverem a két evőkanál lisztet és ezt hozzákeverem a puhára főzött gombához és összeforralom. Ügyelek arra, hogy a gombán maradjon elég lé, különben nagyon sűrű lesz a gombás szósz.

A tányérokba kiporciózom a tésztát majd mindegyikre kanalazok az ízletes szószból és mindig frissen azonnal tálalom. Egyébként a szósz nagyon besűrűsödhet.

Nagyon jó étvágyat kívánok mindenkinek!